{"id":229,"date":"2013-11-02T23:24:12","date_gmt":"2013-11-02T22:24:12","guid":{"rendered":"http:\/\/www.lerzso.hu\/?page_id=229"},"modified":"2013-11-02T23:30:38","modified_gmt":"2013-11-02T22:30:38","slug":"mi-kovette-a-faraokat","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/www.lerzso.hu\/?page_id=229","title":{"rendered":"Mi k\u00f6vette a f\u00e1ra\u00f3kat?"},"content":{"rendered":"

A f\u00e1ra\u00f3k hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete<\/em><\/strong><\/h3>\n

Mi k\u00f6vette a f\u00e1ra\u00f3kat?<\/strong><\/h4>\n

 <\/p>\n

VII. Kleop\u00e1tra kir\u00e1lyn\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n, Kr. e. 30-ban Egyiptom a R\u00f3mai Birodalom provinci\u00e1ja lett. A f\u00e1ra\u00f3k uralma v\u00e9get \u00e9rt. A r\u00f3maiak ugyan az \u0151si Egyiptom titokzatos m\u00faltja is \u00e9rdekelte, de m\u00e9g jobban izgatta \u0151ket az innen \u00e9rkez\u0151 gabona hatalmas mennyis\u00e9ge. A R\u00f3mai Birodalom \u00e9vsz\u00e1zadai alatt az egyiptomiak felvett\u00e9k a kereszt\u00e9nys\u00e9get. Amikor Kr. u. 400 k\u00f6r\u00fcl kett\u00e9szakadt a R\u00f3mai Birodalom, Egyiptom Biz\u00e1nci Birodalom kez\u00e9re ker\u00fclt. Az orsz\u00e1got Biz\u00e1ncb\u00f3l (a k\u00e9s\u0151bbi Konstantin\u00e1polyb\u00f3l, ami ma Isztambul) ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k \u00e9s zs\u00e1km\u00e1nyolt\u00e1k ki.<\/p>\n

640-ben az arabok foglalt\u00e1k el Egyiptomot, az orsz\u00e1g a kalifa birodalm\u00e1nak egyik tartom\u00e1nya lett. Az arab nyelv folyamatosan kiszor\u00edtotta \u0151si egyiptomi nyelvet, \u00e9s az iszl\u00e1m terjedni kezdett. A megmarad\u00f3 kereszt\u00e9nyeket koptoknak nevezt\u00e9k.<\/p>\n

\"mm_aoet_14_1\"<\/a><\/p>\n\n\n\n
H\u00e1rom \u00edr\u00e1ssal, h\u00e1rom nyelven mutatja a felirat, hogy itt a Szent Antal kolostor bej\u00e1rata az ar\u00e1biai sivatagban. Fent: arabul, jobbra: kopt nyelven, balra: latin bet\u0171kkel, angol nyelven.<\/span><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n

935-t\u0151l kezdve Kair\u00f3ban helybeli szult\u00e1nok uralkodtak. A legismertebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck Szaladin szult\u00e1n Kair\u00f3 \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u0151je, aki sikeresen a keresztes lovagok hadai ellen. 1250-ben a katonai elit tagjai a mamelukok jutottak akik Egyiptom sors\u00e1t \u2013ink\u00e1bb rosszul, mint j\u00f3l – \u00a0eg\u00e9szen 1517ig meghat\u00e1rozt\u00e1k.<\/p>\n

Ekkor az oszm\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k\u00f6k foglalt\u00e1k Kair\u00f3t, \u00e9s Egyiptom a T\u00f6r\u00f6k Birodalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1798-ban Bonaparte Nap\u00f3leon sz\u00e1llt partra francia seregekkel Egyiptomban, ahol legy\u0151zte a mamelukokat \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket. Nap\u00f3leon sz\u00e1mos tud\u00f3st \u00e9s m\u0171v\u00e9szt hozott mag\u00e1val, akik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u0151si Egyiptom eml\u00e9keit is megvizsg\u00e1lt\u00e1k \u00e9s feljegyz\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtettek r\u00f3luk. Nap\u00f3leon katon\u00e1i tal\u00e1lt\u00e1k meg a rosette-i k\u00f6vet, azt a leletet, amelyb\u0151l k\u00e9s\u0151bb Champollion megfejtette az \u00f3kori Egyiptomban haszn\u00e1lt \u00edr\u00e1sjeleket.<\/p>\n

1805-ben egy alb\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa katonatiszt, Mohammed Ali szerezte meg a hatalmat. \u00d3 \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny ut\u00f3da modern \u00e1llamm\u00e1 v\u00e1ltoztatta Egyiptomot, ahol felhaszn\u00e1lt\u00e1k az eur\u00f3pai v\u00edvm\u00e1nyokat is. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 angolok foglalt\u00e1k el az orsz\u00e1got. Az egyiptomiak csup\u00e1n 1952-ben vehett\u00e9k ism\u00e9t k\u00e9zbe haz\u00e1juk ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, amikor elzavart\u00e1k Faruk kir\u00e1lyt \u00e9s a brit gyarmatos\u00edt\u00f3kat. Nasszer eln\u00f6k\u00f6t Szadat k\u00f6vette, \u0151t pedig Mubarak, Egyiptom mai vezet\u0151je.<\/p>\n

Egyiptom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6zel 5000 esztendej\u00e9r\u0151l sz\u00e1molnak be \u00edr\u00e1sos feljegyz\u00e9sek. Ezek h\u00edven \u0151rzik mindazokat a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyek egy orsz\u00e1g sors\u00e1t meghat\u00e1rozz\u00e1k.<\/p>\n

 <\/p>\n\n\n\n
ARABUL \u00c9S KOPTUL<\/span><\/p>\n

A mai egyiptomiak nagy r\u00e9sze az Iszl\u00e1m vall\u00e1st k\u00f6veti. Arabul besz\u00e9lnek, ak\u00e1rcsak \u00c9szak-Afrika \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet sz\u00e1mos n\u00e9pe, Marokk\u00f3t\u00f3l eg\u00e9szen Irakig.<\/span><\/p>\n

Az \u00f3-egyiptomi nyelv kihalt. Legk\u00e9s\u0151bbi form\u00e1ja, a kopt nyelv viszont megmaradt a kereszt\u00e9ny egyiptomiak k\u00f6z\u00f6tt, Ugyan\u00fagy, ahogyan a latin az eur\u00f3pai katolikus templomokban. A legt\u00f6bb h\u00edv\u0151 itt is csak n\u00e9h\u00e1ny kifejez\u00e9st \u00e9rt meg pontosan a sz\u00f6vegb\u0151l.<\/span><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A f\u00e1ra\u00f3k hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete Mi k\u00f6vette a f\u00e1ra\u00f3kat?   VII. Kleop\u00e1tra kir\u00e1lyn\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n, Kr. e. 30-ban Egyiptom a R\u00f3mai Birodalom provinci\u00e1ja lett. A f\u00e1ra\u00f3k uralma v\u00e9get \u00e9rt. A r\u00f3maiak ugyan az \u0151si Egyiptom titokzatos m\u00faltja is \u00e9rdekelte, de m\u00e9g jobban izgatta \u0151ket az innen \u00e9rkez\u0151 gabona hatalmas mennyis\u00e9ge. A R\u00f3mai Birodalom \u00e9vsz\u00e1zadai alatt az … <\/p>\n

Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":127,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-229","page","type-page","status-publish","hentry","nodate","item-wrap"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/229","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=229"}],"version-history":[{"count":3,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/229\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":233,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/229\/revisions\/233"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/127"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=229"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}