{"id":543,"date":"2013-11-11T20:33:16","date_gmt":"2013-11-11T19:33:16","guid":{"rendered":"http:\/\/www.lerzso.hu\/?page_id=543"},"modified":"2013-11-11T20:34:02","modified_gmt":"2013-11-11T19:34:02","slug":"kislexikon-az-okori-egyiptom","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/www.lerzso.hu\/?page_id=543","title":{"rendered":"Kislexikon – Az \u00d3kori Egyiptom"},"content":{"rendered":"

a. D.:<\/span><\/b> A latin anno Domini r\u00f6vid\u00edt\u00e9se, ami annyit tesz, hogy az \u00dar \u00e9v\u00e9ben. Mai megfelel\u0151je a Kr. u. (Krisztus ut\u00e1n) vagy i. sz. (id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint).<\/p>\n

amulett:<\/span><\/b> A gonosz er\u0151k elleni v\u00e9delemk\u00e9nt viselt \u00e9kszer vagy t\u00e1rgy, amelynek var\u00e1zser\u0151t tulajdon\u00edtottak.<\/p>\n

\u00e1rad\u00e1s id\u0151szaka:<\/span><\/b> A N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9ben j\u00falius \u00e9s okt\u00f3ber k\u00f6z\u00f6tt bek\u00f6vetkez\u0151 \u00e1rad\u00e1s id\u0151szaka.<\/p>\n

aranyf\u00f3lia, aranyf\u00fcst:<\/span><\/b> Rendk\u00edv\u00fcl finom, kalap\u00e1lt aranyr\u00e9teg, amelyet a szobrok \u00e9s m\u00e1s d\u00edszt\u00e1rgyak bor\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

aranyoz\u00e1s:<\/span><\/b> V\u00e9kony aranyr\u00e9teggel val\u00f3 bevon\u00e1s.<\/p>\n

arat\u00e1s id\u0151szaka:<\/span><\/b> A m\u00e1rcius \u00e9s j\u00fanius k\u00f6z\u00e9 es\u0151 term\u00e9nybetakar\u00edt\u00e1si id\u0151szak.<\/p>\n

ba:<\/span><\/b> Egyiptomi kifejez\u00e9s, amivel az egyik lelket jel\u00f6lt\u00e9k.<\/p>\n

balzsamoz\u00f3:<\/span><\/b> K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u0171szereket \u00e9s olajokat haszn\u00e1l\u00f3 szakember, aki a holttestet a mumifik\u00e1l\u00e1sra el\u0151k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

Carter, Howard (1874-1939):<\/span><\/b> Angol egyiptol\u00f3gus, Hatsepszut, IV. Tothmesz \u00e9s Tutanhamon s\u00edrj\u00e1nak felt\u00e1r\u00f3ja.<\/p>\n

Carnarvon, Lord (1866-1923):<\/span><\/b> Angol gr\u00f3f. \u0150 t\u00e1mogatta anyagilag Howard Carter archeol\u00f3gus egyiptomi felfedez\u0151\u00fatjait. Kair\u00f3ban halt meg, nem sokkal azut\u00e1n, hogy 1922-ben felfedezt\u00e9k Tutanhamon s\u00edrj\u00e1t.<\/p>\n

Champollion, Jean-Francois (1790\u20141832):<\/span><\/b> A keleti nyelvek tud\u00f3sa \u00e9s az egyiptol\u00f3gia atyja. 1822-ben \u0151 fejtette meg a rosette-i k\u00f6v\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 hieroglif\u00e1kat<\/p>\n

civiliz\u00e1ci\u00f3:<\/span><\/b> Egyedi t\u00e1rsadalmi szok\u00e1sokat, saj\u00e1t politikai rendszert, technol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeteket kialak\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalom.<\/p>\n

cserekereskedelem:<\/span><\/b> Olyan kereskedelem, amelyben p\u00e9nz haszn\u00e1lata n\u00e9lk\u00fcl \u00e1rut azonos \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e1rura cser\u00e9ltek.<\/p>\n

deben:<\/span><\/b> A kereskedelemben a s\u00faly m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt f\u00e9mkarika. Egy deben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 90 grammot nyomott.<\/p>\n

d\u00e9motikus \u00edr\u00e1s:<\/span><\/b> A hieratikus \u00edr\u00e1sb\u00f3l Kr. e. 700 k\u00f6r\u00fcl kialakult \u00edr\u00e1sforma, amelyet az adminisztr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9s az \u00fczleti \u00e9letben haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

dinasztia:<\/span><\/b> Kir\u00e1lyi csal\u00e1d. Az egyiptomi \u00d3birodalom fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt \u00f6sszesen mintegy harmincegy dinasztia uralkodott.<\/p>\n

dolerit:<\/span><\/b> Kem\u00e9ny k\u0151zet, amelyet az \u00f3korban m\u00e1s k\u00f6vek \u00f6sszet\u00f6r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

egyiptol\u00f3gus:<\/span><\/b> Az \u00f3kori egyiptomiak \u00e9let\u00e9t kutat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n

f\u00e1ra\u00f3:<\/span><\/b> \u00d3kori egyiptomi uralkod\u00f3. A sz\u00f3 a per-aa kifejez\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmazik, amelynek jelent\u00e9se \u201enagy h\u00e1z\u201d.<\/p>\n

Fekete F\u00f6ld:<\/span><\/b> Term\u00e9keny ter\u00fclet a N\u00edlus v\u00f6lgye \u00e9s deltatorkolata vid\u00e9k\u00e9n. Az \u00f3kori egyiptomiak Kemetnek nevezt\u00e9k.<\/p>\n

f\u00e9ldomborm\u0171:<\/span><\/b> Nem m\u00e9lyen v\u00e9sett alakzatokkal d\u00edsz\u00edtett k\u0151lap.<\/p>\n

fr\u00edz:<\/span><\/b> A falon v\u00e9gigfut\u00f3, d\u00edsz\u00edt\u0151 s\u00e1v. Az elnevez\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban a tet\u0151 vagy mennyezet alatti domborm\u0171ves s\u00e1vra haszn\u00e1ljuk.<\/p>\n

f\u00fcles v\u00e9g\u0171 kereszt:<\/span><\/b> Az \u00e9let jelk\u00e9pe. \u00d3kori istenek \u00e9s f\u00e1ra\u00f3k viselt\u00e9k.<\/p>\n

gumiar\u00e1bikum:<\/span><\/b> K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fafajt\u00e1k festm\u00e9nyek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt nedve.<\/p>\n

Halottak K\u00f6nyve:<\/span><\/b> M\u00e1gikus rajzokat, jeleket tartalmaz\u00f3 papirusztekercsek, amelyeket az elhunyt mell\u00e9 helyeztek. E k\u00f6nyv ny\u00fajtott biztons\u00e1got a halottnak a t\u00falvil\u00e1gi vesz\u00e9lyekkel szemben.<\/p>\n

H\u00e9rodotosz (Kr. e. 485-425 k\u00f6r\u00fcl):<\/span><\/b> G\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 \u00e9s utaz\u00f3. \u00cdr\u00e1saib\u00f3l sokat megtudhatunk az \u00f3kori Egyiptomr\u00f3l.<\/p>\n

hieratikus \u00edr\u00e1s:<\/span><\/b> A hieroglif\u00e1k \u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l gyorsabb \u00edr\u00e1sforma. Az eur\u00f3pai nyelvekkel ellent\u00e9tben a hieratikus \u00edr\u00e1s jobbr\u00f3l balra haladt.<\/p>\n

hieroglif\u00e1k:<\/span><\/b> K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rajzok \u00e9s jelk\u00e9pek, a r\u00e9gi egyiptomi \u00edrott nyelv egys\u00e9gei.<\/p>\n

h\u00fckszoszok:<\/span><\/b> Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a palesztinok vagy a sz\u00edriaiak el\u0151dei, akik a m\u00e1sodik \u00e1tmeneti korban megsz\u00e1llt\u00e1k Egyiptomot.<\/p>\n

iszap:<\/span><\/b> A N\u00edlus \u00e1rad\u00e1skor lerakott, term\u00e9keny hordal\u00e9ka.<\/p>\n

ka:<\/span><\/b> Egyipomi kifejez\u00e9s, az ember m\u00e1sik lelke, \u00e9letad\u00f3 energia, amely a hal\u00e1l ut\u00e1n is tov\u00e1bb \u00e9l. Az egyiptomiak hite szerint \u0151t kellett t\u00e1pl\u00e1lni \u00e9tellel \u00e9s itallal.<\/p>\n

kanopuszok:<\/span><\/b> Faragott k\u0151ed\u00e9nyek, amelybe a holttest bels\u0151 r\u00e9szeit rakt\u00e1k.<\/p>\n

karton (itt):<\/span><\/b> Gipsszel vagy gyant\u00e1val \u00f6sszeragasztott lenv\u00e1szon \u00e9s papiruszdarabok. K\u00f6nny\u0171, de er\u0151s anyag; gyakran ebb\u0151l \u00e9s nem f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a m\u00famiatokokat.<\/p>\n

kartus:<\/span><\/b> Ov\u00e1lis embl\u00e9ma, amelynek k\u00f6zep\u00e9be v\u00e9st\u00e9k a f\u00e1ra\u00f3 nev\u00e9t alkot\u00f3 k\u00e9t hieroglif\u00e1t.<\/p>\n

korm\u00e1nyz\u00f3:<\/span><\/b> Az egyiptomi k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fcletek \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3 helytart\u00f3 (a g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokban nomarkhosz).<\/p>\n

kornaIin:<\/span><\/b> Keleti sivatagokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 v\u00f6r\u00f6s f\u00e9ldr\u00e1gak\u0151.<\/p>\n

Kr. e.:<\/span><\/b> Krisztus sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt.<\/p>\n

Kus:<\/span><\/b> Az \u00f3kori Egyiptomt\u00f3l d\u00e9lre fekv\u0151 orsz\u00e1g. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a mai Szud\u00e1nnak felel meg.<\/p>\n

lapis lazuli:<\/span><\/b> A mai Afganiszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n b\u00e1ny\u00e1szott s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k f\u00e9ldr\u00e1gak\u0151.<\/p>\n

len:<\/span><\/b> N\u00f6v\u00e9ny, amelynek rostjaib\u00f3l fonalat (c\u00e9rn\u00e1t) fonnak, abb\u00f3l pedig (len)v\u00e1sznat sz\u0151nek.<\/p>\n

malachit:<\/span><\/b> Nagy r\u00e9ztartalm\u00fa, m\u00e9regz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 \u00e1sv\u00e1ny, amelyet porr\u00e1 t\u00f6rve term\u00e9kenys\u00e9get jelk\u00e9pez\u0151 szemfest\u00e9ket haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

mumifik\u00e1l\u00e1s:<\/span><\/b> Emberi vagy \u00e1llati tetem tart\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 kisz\u00e1r\u00edt\u00e1si \u00e9s balzsamoz\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s.<\/p>\n

n\u00e1tron:<\/span><\/b> Term\u00e9szetes sivatagi s\u00f3, amelyet az egyiptomiak a m\u00famiak\u00e9sz\u00edt\u00e9sn\u00e9l nedvess\u00e9gfelsz\u00edv\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge miatt haszn\u00e1ltak.<\/p>\n

o\u00e1zis:<\/span><\/b> Olyan ter\u00fclet a sivatagban, ahol v\u00edz \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyzet tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

ostor (g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3):<\/span><\/b> A kir\u00e1lyi hatalom \u00e9s az orsz\u00e1g tem\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek jelk\u00e9pe, amelyet az istenek \u00e9s a F\u00e1ra\u00f3k magukn\u00e1l hordtak.<\/p>\n

osztrakon (g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3):<\/span><\/b> K\u0151- vagy cser\u00e9pdarab, amelyen a di\u00e1kok az \u00edr\u00e1st gyakorolt\u00e1k.<\/p>\n

\u00f6nt\u00f6z\u0151rendszer:<\/span><\/b> Csatorn\u00e1k \u00e9s lejt\u0151s \u00e1rkok rendszere, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy foly\u00f3 vagy t\u00f3 viz\u00e9t a f\u00f6ldekre juttatj\u00e1k.<\/p>\n

paletta:<\/span><\/b> Lapos k\u0151 vagy fadarab, amelyen a fest\u0151m\u0171v\u00e9sz kikeverte a k\u00edv\u00e1nt sz\u00edneket.<\/p>\n

papirus<\/span><\/b>z: N\u00e1dfajta, amelyb\u0151l az egyiptomiak pap\u00edrt \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\n

p\u00e1sztorbot:<\/span><\/b> Az istens\u00e9g vagy a f\u00e1ra\u00f3 hatalm\u00e1t jelk\u00e9pez\u0151, g\u00f6rbe v\u00e9g\u0171 bot.<\/p>\n

pigment:<\/span><\/b> Tinta- \u00e9s fest\u00e9kk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez haszn\u00e1lt, folyad\u00e9kba kevert sz\u00ednez\u0151 por.<\/p>\n

Punt:<\/span><\/b> Az \u00f3kori Egyiptomt\u00f3l d\u00e9lkeletre fekv\u0151 orsz\u00e1g. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a mai Eritre\u00e1nak felel meg.<\/p>\n

r\u00edtus:<\/span><\/b> Szertart\u00e1sszer\u0171, r\u00f6gz\u00edtett cselekv\u00e9ssor. Ilyen lehet egy istentisztelet, vagy ak\u00e1r a sz\u00e1jmegnyit\u00e1s r\u00edtusa is.<\/p>\n

rosette-i k\u0151:<\/span><\/b> Gr\u00e1nitt\u00f6mb, amely a hieroglif\u00e1k megfejt\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 feliratokat tartalmazza. 1799-ben Nap\u00f3leon egyik katon\u00e1ja tal\u00e1lt r\u00e1 az egyiptomi Rosette falu k\u00f6zel\u00e9ben. A 114 cm magas, 72 cm sz\u00e9les, 28 cm vastag \u00e9s 762 kg s\u00faly\u00fa k\u0151t\u00f6mb\u00f6t a londoni British Museumban l\u00e1thatjuk.<\/p>\n

saduf:<\/span><\/b> \u00d6nt\u00f6z\u0151eszk\u00f6z, amely egy kos\u00e1rb\u00f3l \u00e9s egy ellens\u00falyb\u00f3l \u00e1llt. A N\u00edlus viz\u00e9t saduffal juttatt\u00e1k az \u00f6nt\u00f6z\u0151csatorn\u00e1kba.<\/p>\n

sarjad\u00e1s id\u0151szaka:<\/span><\/b> Novembert\u0151l febru\u00e1rig tart\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1gi id\u0151szak.<\/p>\n

szarkof\u00e1g (g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3):<\/span><\/b> F\u00e9ldomborm\u0171vekkel d\u00edsz\u00edtett k\u0151kopors\u00f3. Egyiptomban a m\u00famia kopors\u00f3j\u00e1t tett\u00e9k bele.<\/p>\n

t\u00f6mj\u00e9n:<\/span><\/b> Szertart\u00e1sokon haszn\u00e1lt, illatos f\u00fcsttel \u00e9g\u0151 gyantakever\u00e9k.<\/p>\n

t\u00fcrkiz:<\/span><\/b> A S\u00ednai-f\u00e9lszigetr\u0151l import\u00e1lt z\u00f6ldesk\u00e9k f\u00e9ldr\u00e1gak\u0151.<\/p>\n

usebtik:<\/span><\/b> A s\u00edrokba helyezett szobrocsk\u00e1k, amelyek az \u00f3kori egyiptomiak hite szerint a t\u00falvil\u00e1gon a halott helyett dolgoztak.<\/p>\n

vez\u00edr:<\/span><\/b> A f\u00e1ra\u00f3 ut\u00e1ni legf\u0151bb egyiptomi tiszts\u00e9gvisel\u0151.<\/p>\n

V\u00f6r\u00f6s F\u00f6ld:<\/span><\/b> A Fekete F\u00f6ld\u00f6n t\u00fali homok- \u00e9s k\u0151sivatag, amelyet az egyiptomiak Deseretnek neveztek.<\/p>\n

zenet:<\/span><\/b> T\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9k. A j\u00e1t\u00e9kosok b\u00e1bukkal l\u00e9pegettek egy szerencs\u00e9t, illetve balszerencs\u00e9t jelent\u0151 n\u00e9gyzetekre osztott t\u00e1bl\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

a. D.: A latin anno Domini r\u00f6vid\u00edt\u00e9se, ami annyit tesz, hogy az \u00dar \u00e9v\u00e9ben. Mai megfelel\u0151je a Kr. u. (Krisztus ut\u00e1n) vagy i. sz. (id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint). amulett: A gonosz er\u0151k elleni v\u00e9delemk\u00e9nt viselt \u00e9kszer vagy t\u00e1rgy, amelynek var\u00e1zser\u0151t tulajdon\u00edtottak. \u00e1rad\u00e1s id\u0151szaka: A N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9ben j\u00falius \u00e9s okt\u00f3ber k\u00f6z\u00f6tt bek\u00f6vetkez\u0151 \u00e1rad\u00e1s id\u0151szaka. aranyf\u00f3lia, aranyf\u00fcst: Rendk\u00edv\u00fcl finom, … <\/p>\n

Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":127,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-543","page","type-page","status-publish","hentry","nodate","item-wrap"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/543","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=543"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/543\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":544,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/543\/revisions\/544"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/127"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.lerzso.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=543"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}